Családdal kapcsolatos jogszabályok |
|||||||||||||
1997. évi XXXI. törvény A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1990. évi XCIII. törvény Az illetékekről 1952. évi III. törvény A polgári perrendtartásról 1979. évi 13. törvényerejű rendelet A nemzetközi magánjogról 6/2003. (III. 7.) BM rendelet az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet A költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban
58/1998. (X. 2.) OGY határozat Az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló Egyezmény egységes szerkezetbe foglalt szövegének közzétételéről 2360/2001. (XII. 10.) Korm. határozat Az örökbefogadással kapcsolatos jogi szabályozás felülvizsgálatáról 11/1987. Legf. Ü. utasítás A gyermek- és ifjúságvédelmi ügyészi szakfeladatok ellátásáról 8001/1995. (IK. 8.) IM tájékoztató A nemzetközi vonatkozású ügyek intézéséről 24. számú Irányelv A 17. számú Irányelv módosításáról 17. számú Irányelv A gyermek elhelyezésével kapcsolatos szempontokról XLI. számú Polgári Elvi Döntés A családjogi tárgyú elvi döntések felülvizsgálatáról XXIX. számú Polgári Elvi Döntés A tanulmányait folytató nagykorú gyermek tartásáról V. számú Polgári Elvi Döntés A házastársi tartásra való érdemtelenségről PK 299. szám I. A volt közös lakás elhagyására kötelezett házastárs - szerződés vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - elhelyezésre nem tarthat igényt. PK 298. szám I. A házastársak közös lakásának használatával kapcsolatos jogvitában a lakáshasználat rendezését kell kereseti kérelemnek tekinteni, amelyen belül a rendezés módjának meghatározása a bíróság feladata. PK 284. szám A gyermek jogellenes külföldre viteléről PK 281. szám A házastársaknak adott ajándék közös, illetve különvagyoni jellege PK 279. szám A házasság felbontását követően az egyik volt házastárs különvagyonában vagy közös tulajdonában levő ingatlannak (lakásnak) a másik volt házastárs által történő használata PK 219. szám Az apaság és származás megállapítása iránt indított perben elrendelt vércsoportvizsgálat esetén a Pp. 300. §-a szerinti bírság kiszabásának az anyával szemben is helye van, ha a gyermeket vérvétel céljából nem állítja elő, vagy a vérvételt egyébként nem engedi meg. PK 218. szám Apaság megállapítása iránti per indítására adott gyámhatósági kirendelés magában foglalja a perben előterjesztett egyéb igényekre, így a gyermektartásdíj érvényesítésére vonatkozó kirendelést is. Ezért a gyámhatóság által az apaság megállapítása iránti per indítására kirendelt gondnok a gyermektartásdíjra vonatkozó igényt az apasági perben akkor is érvényesítheti, ha ez a kirendelésben kifejezetten nincs is külön feltüntetve (Pp. 296. §). PK 217. szám Apaság megállapítása iránt indított perben (Pp. 293. §) a bíróság nem dönthet abban a kérdésben, hogy a gyermek melyik szülő nevét viselje. PK 216. szám A Pp. 291. §-ának (1) bekezdése a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet ellen az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében nem enged perújítást. Ezt a megszorító rendelkezést szorosan kell értelmezni. Ebből pedig az következik, hogy a házasságot felbontó vagy érvénytelenítő ítélet egyéb rendelkezése, így a perköltség kérdésében hozott rendelkezés ellen perújításnak helye lehet. PK 212. szám Ha a felperes a házassági perben az alperes ellenkérelmének előterjesztése előtt áll el a keresettől, vagy pedig az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányul, a felperes elállására figyelemmel a pert meg kell szüntetni, és az alperes a házasság felbontása iránt viszontkeresetet nem támaszthat. Ugyanez vonatkozik arra az esetre is, ha az alperes ellenkérelme mindössze annyi, hogy védekezni nem kíván és a házasság felbontását nem ellenzi. Ha az alperes azt az ellenkérelmet terjeszti elő, hogy ő maga is kéri a házasság felbontását és kétséges, hogy ez az ellenkérelem viszontkereset-e, az alperest fel kell hívni annak a bejelentésére, hogy ellenkérelmét viszontkeresetnek kívánja-e tekinteni. Igenlő esetben a pert ennek alapján folytatni kell, ellenkező esetben pedig a pert meg kell szüntetni (Pp. 284. §) PK 211. szám Ha a felperes a házassági bontóperben az illetékességet az utolsó közös lakóhelyre alapítja, a keresetlevél beadásakor az utolsó közös lakóhelyet - ha az a személyi igazolvány adataiból nem állapítható meg - hatósági bizonyítvánnyal kell igazolnia. PK 210. szám A házassági bontóperben hozott elutasító határozatot az alperes akkor is megfellebbezheti, ha az első fokú eljárás során a házasság felbontását ellenezte [Pp. 276. § (1) bek. és 233. §]. PK 199. szám Ha a gyermektartásban marasztalt munkavállaló illetményét a bíróság letiltotta és a munkáltató a letiltásnak nem tett eleget, a munkáltatót a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján készfizető kezesi felelőssége folytán marasztaló határozat előzetesen végrehajthatónak nyilvánítható. PK 183. szám A Csjt. 38. §-a (2) bekezdésének rendelkezése értelmében eseti nemi érintkezés alapján akkor lehet az apaságot megállapítani, ha az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik. E vonatkozásban a bíróságnak a teljes tényállás felderítésére hivatalból is messzemenően törekednie kell. A perbeli bizonyítékoknak, adatoknak és körülményeknek a maguk összességében való értékelése és mérlegelése útján kell állást foglalni a tekintetben: következtethető-e alaposan, hogy a gyermek a megállapított nemi érintkezésből származik. PK 180. szám A különélő házastárs által a házassági per megindítása előtt tartás iránt folyamatba tett pert a később megindult házassági per bíróságához a Pp. 150. §-a értelmében csak a tartást igénylő fél kérelmére lehet áttenni, feltéve, hogy a per elsőfokon még nincs befejezve. Ha a tartási per megindításakor a házassági per már folyamatban van, a Pp. 277. §-ának (4) bekezdésében foglaltak folytán a házastárs tartása iránt indított pert - függetlenül attól, hogy a tartást kérő ilyen irányú kérelmet terjeszt-e elő vagy sem - a házassági per bíróságához kell áttenni. PK 179. szám Az apaság vélelmének megdöntésére irányuló igény az apaság megállapítására irányuló igénnyel egy keresetben nem érvényesíthető. PK 176. szám Gyermektartási perben az alperes által a gyermeknek nála történő elhelyezése iránt a fellebbezési tárgyaláson előterjesztett kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. PK 167. szám A szülőnek az a joga, hogy a gyermeknek nála való elhelyezését igényelheti, olyan jog, amely a jogutódra nem száll át. Ezért ha a gyermek elhelyezése iránt a szülők között folyó per során a felek valamelyike meghal, nem a félbeszakadás megállapításának (Pp. 111. §), hanem a per megszüntetésének van helye. PK 158. szám A gyermektartásdíj végrehajtása során keletkezett igényper nem tekinthető tárgyi költségmentesnek. PK 157. szám Ha az apasági perben az alperes az apaságot elismeri és ennek folytán a pert a Pp. 298. §-nak (6) bekezdésében foglalt rendelkezés értelmében meg kell szüntetni, az elismerésig felmerült költségek viseléséről a Pp. 293. §-nak (1) bekezdése szerint irányadó 290. §-nak (3) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásával kell határozni. PK 142. szám Ha a tartásra kötelezett keresetének ötven százalékát a korábbi bírói ítéleten vagy bírói egyezségen alapuló gyermektartási kötelezettségek már teljesen kimerítették, újabb gyermektartási kötelezettség megállapításánál a Pp. 51. §-ának a) pontjában foglalt rendelkezésre tekintettel valamennyi érdekeltnek perben kell állnia. Ezt a felpereshez intézett megfelelő felhívással, a szükséghez képest pedig az ügyész fellépésével (Pp. 2/A. §) kell biztosítani. A kereseti kérelem a többi tartásra jogosulttal szemben a javukra megállapított tartásdíj összege leszállításának a tűrésére irányul. PK 139. szám A Pp. 34. §-ában meghatározott illetékességi szabály az a apasági perre nem irányadó. PK 137. szám Ha a gyermektartásdíj fizetésére bírói ítélettel kötelezett munkavállalónak a munkáltatója a letiltó határozatnak nem tett eleget, akkor a Vht. 79. §-ának (1) bekezdése alapján ellene irányuló per a Pp. 34. §-ának (1) bekezdése alapján a jogosult lakóhelye szerint illetékes bíróság előtt is megindítható. Ugyanez a szabály irányadó a munkáltató ellen a Vht. 78. §-a és a Vht. 59. §-a alapján indított per esetén is. PK 117. szám El kell ismerni annak a magyar állampolgárnak a házassági bontóperében külföldi bíróság által hozott - a törvényi feltételeknek egyébként megfelelő - határozatot, akinek lakóhelye külföldön van, tekintet nélkül arra, hogy a másik házastárs lakóhelye belföldön vagy külföldön van-e. PK 107. szám A százalékosan megállapított gyermektartásdíj alapjául szolgáló juttatás (jövedelem) időarányos része a gyermeket a tartásra való jogosultság fennállásának tartamára akkor is megilleti, ha a juttatás kifizetésére a tartásdíj-fizetési kötelezettség megszüntetése után kerül sor. PK 106. szám A tartásra kötelezett személy és a gyermeket tényleg eltartó, gondozó személy megállapodhatnak abban, hogy a kötelezett a tartási kötelezettségnek kiegyenlítéséül megfelelő vagyontárgyat (pénzösszeget) ad a jogosultnak. A bíróság azonban a tartásra kötelezettet ilyen megállapodás esetében is kötelezheti a gyermek részére tartásdíj fizetésére, ha ez a gyermek megfelelő tartásának biztosítása érdekében szükséges. PK 102. szám A Csjt. 35. §-ának (1) bekezdésében meghatározott törvényi vélelmet csak arra jogosított által indított perben hozott bírósági határozattal lehet megdönteni. Ezért a feleség által a férj ellen indított gyermektartási perben az alperes nem hivatkozhat kifogásként arra, hogy a gyermek nem tőle származik. A Pp. 153. §-ában foglalt rendelkezések ilyen esetben is irányadók. PK 101. szám Ha az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelmére a gyámhatóság (Csjt. 56. §) vagy valamelyik fél keresetére a bíróság felbontja (Csjt. 57. §), a felek közötti családi kapcsolat a vele járó jogokkal együtt megszűnik. Ilyen esetben az örökbefogadó javára huzamosabb időn át végzett olyan munkáért, amely különben ellenszolgáltatás nélkül maradna, az örökbefogadott a vagyoni szaporulatból megfelelő részesedést, vagyoni szaporulat hiányában pedig az eset körülményei által indokolt méltányos díjazást követelhet. Az ilyen igény az örökbefogadás felbontása iránt folyó perben kereset (viszontkereset) útján érvényesíthető. PK 100. szám Az apaság vélelmét a Csjt. 43. §-a alapján az a vélelmezett apa is megtámadhatja, aki annak tudatában tett az apaságot elismerő nyilatkozatot [Csjt. 37. § ], illetoleg a gyermek anyjával való házasságkötése esetén, annak tudatában tett az apaság vélelmének beállását eredményező nyilatkozatot [Csjt. 39. § (1) bek. c) pontja], hogy a gyermek nem tőle származik. Az apaság vélelmét az említett esetekben a vélelem beálltától számított egy év alatt támadhatja meg. PK 97. szám Az anya férjének a gyermek fogamzási idejét megelőző időponttal történt holtnak nyilvánítása esetében a gyermeket házasságon kívül születettnek kell tekinteni. PK 47. szám A baleset következtében meghalt szülő tartásra jogosult gyermekét megillető baleseti járadék összegének meghatározásánál a gyermek terhére nem lehet figyelembe venni azt, hogy a gyermeket eltartó másik szülő után családi pótlékra vált jogosulttá. |
|||||||||||||
Mindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen. |
2003. május 03.
h.jog@jegyes.hu