Házasélet nem élése
(önmegtartóztatás)

A legkézenfekvőbb lehetőség. Egy ideig, ha mindketten így akarják, megvalósítható. De abból a célból, hogy ne legyen gyermek, nem hosszú távú megoldás. Az önmegtartóztatás szép dolog. Ha a házasságban az egyik fél betegsége, egészségi állapota miatt nem élhet házaséletet, akkor a házastárs szeretetből, a másik fél tiszteletéből természetesen le kell, hogy mondjon a házasélet gyakorlásáról. De itt nem erről van szó. Két egészséges ember, egymást szeretve, házasságban élve házaséletet is kell, hogy éljen. Hozzá tartozik a házasság lényegéhez. Ennek indokolatlan megtagadása a szeretetlenség, a másiktól való elfordulás következménye. Ez pedig már nem házasság, csak „egy fedél alatt élnek".

Ennek az önmegtartóztatásnak közös megegyezéssel való időszakos gyakorlása pedig a kölcsönös szeretet, megbecsülés kifejezője. Természetesen nem azért él házasságban az ember, hogy az önuralmát éppen a házasélettel kapcsolatban tegye próbára. Időszakosan ez megengedhető, de a házasság lényegéből fakadóan ez nem elfogadható megoldás. A gyermekáldás elkerülésére olyan módszert szabad csak alkalmazni, amelyik erkölcsi meg- engedhetősége mellett egyik házasfél számára sem okoz elfogadhatatlan helyzetet. Természetesen a különféle módszerek alkalmazhatósága korlátozott. Az önmegtartóztatásra időszakosan mindenképpen szükség van. A „természetes" módszerek alkalmazásakor a termékeny időszakokban éppúgy, mint a tabletta időszakos elhagyásakor.

  • A sterilizálás
  • Mechanikus módszerek
  • Kémiai fogamzásgátlók
  • Hormonális fogamzásgátlók
  • Megszakított közösülés
  • Természetes családtervezés
  • Egyéb módszerek
  • Visszatérés a családtervezés címoldalra