Korhiány (aetas):
A férfi betöltött tizenhatodik, a nő betöltött tizennegyedik életéve előtt nem köthet érvényes házasságot (1083. kán. 1. §). Mivel az életkort ebben az esetben a 200. és a 203. kán. alapján számítjuk, házasságot a felek csak annak a napnak a vége (éjfél) után köthetnek érvényesen, amelyen tizenhatodik, illetve tizennegyedik életévüket betöltötték
(Amennyiben az életkort elérték, de szellemi érettséget még nem, az a házassági beleegyezést befolyásolja.)
Vérrokonság (consanguinitas):
Ez az akadály fennáll féltestvérek, nagynénik, nagybácsik, unokaöccsök, unokahúgok esetén, tehát oldalágon érvénytelen egészen a negyedik fokig bezárólag. (1091. kán.). Annyiad fokú az oldalági rokonság,
ahány a nemzés (születés) a két ágon együttvéve. Vagyis a mai egyházjogban az unokatestvéreket negyedfokú oldalági rokonoknak mondjuk:
|
|
nagyszülő | |||
| 2. nemzés | 3. nemzés | |||
szülő |
szülő |
|||
| 1. nemzés | 4. nemzés | |||
A unokatestvér |
B unokatestvér |
Sógorság (affinitas):
A sógorság házassági akadálya a hatályos egyházjog szerint csak egyenesági sógorság esetében, vagyis egy személy és volt házastársának egyenesági rokonai között áll fenn (1092. kán.). Az el nem hált házasságból is sógorság fakad (vö. 109. k. 1. §). A nem keresztények között kötött érvényes házasságból eredő sógorság is házassági akadály, ha később olyan személyek akarnak házasságot kötni, akik közül legalább az egyik katolikus (vö. 1059. kán.).
Köztisztesség (publica honestas):
Hasonlít a sógorsághoz, de alapját nem érvényes házasság, hanem más együttélés képezi. A köztisztesség akadálya vagy olyan érvénytelen házasságból fakad, amelyben az életközösség már létrejött, vagy közismert, illetve nyilvános ágyasságból. A házasságot érvénytelenné teszi az egyenes ág első fokán, tehát ha a (volt) élettársak egyike a másik egyenesági első fokú rokonával akar házasságot kötni (1093. kán.), pl. ha valaki volt élettársának anyjával vagy leányával kívánna házasságot kötni.
Örökbefogadásból származó törvényes rokonság (cognatio legalis):
Nem köthetnek egymással érvényes házasságot azok, akik között örökbefogadásból származó törvényes rokonság áll fenn egyenes ágon vagy az oldalág második fokán (1094. kán.).
Nőrablás:
Egy férfi és egy olyan nő között, akit azért raboltak el vagy tartottak legalábbis fogva, hogy vele házasságot kössenek, nem jöhet létre érvényes házasság mindaddig, amíg a nő a rabló vagy az erőszakos fogvatartó hatalmában van (1089. kán.).
(Egyidejűleg a házassági beleegyezést befolyásolja.)
Bűntett (crimen):
A bűntett házassági akadálya akkor áll fenn, ha a felek egyike a maga vagy a másik fél korábbi házastársának halálát okozza a másikkal való házasságkötés szándékával (1090. kán.).
Miután ezek nem természeti vagy isteni jogon alapulnak, hanem egyházi akadályok, ezért alóluk felmentés adható, ami természetesen nem zárja ki, hogy bizonyos esetekben soha ne tegyenek kivételt.
Egy házassági perben ezek rendkívül ritkán kerülnek bizonyításra, mivel kivételesen állhatnak fenn egy házasságban. Az államok is hasonló szabályozásokkal tiltják a házasságkötést.
Ami a rokonság, sógorság és örökbefogadás akadályát illeti, az új Egyházi Törvénykönyv (CIC) hatálybalépése (1983.11.27) óta a szabályozás változott az 1917-es törvénykönyvhöz képest.
h.jog@jegyes.huMindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen.