A keresetlevelet bármelyik házasfél benyújthatja. Az eljárásért általában a házasságkötés helye szerinti vagy az alperes fél lakóhelye szerinti püspökség illetékes.
-
Egy nem katolikus perelheti a házasság érvényességét, ha olyan érdeke van, mely a katolikus egyházat érinti (pl. saját maga a katolikus egyházba való felvételét kívánja, vagy ha katolikus partnere van, akivel egyházi előírás szerint kíván házasságot kötni).
-
Minden félnek megvan a joga, hogy saját költségére ügyvédet vagy meghatalmazott képviselőt fogadjon. Az érintett féltől az illetőnek a nevére kiállított írásos meghatalmazással kell rendelkeznie. Az ügyvédnek a kánoni jog szerint jóhírűnek, katolikusnak, kánonjogi doktornak vagy ténylegesen hozzáértőnek és az illetékes püspök által engedélyezettnek kell lennie. Egy ügyvédnek az engedélyezés iránti kérelmet a megjelöltek igazolásával az illetékes egyházi hivatalhoz kell küldenie.
Az engedélyezett ügyvédek névsora itt elérhető.
Az eljárás megnyitása során a bíróság nem tekinthet el attól, hogy a korábbi partnert beidézze: mint alperest, tájékoztatni kell a perről és meg kell hallgatni.
-
A kereset benyújtását követően közlik a felekkel, mely személyek fognak a perben résztvenni. Minden esetben egy kötelékvédő is kijelölésre kerül, aki hivatalból a házasság érvényessége érdekében lép fel. Egyes személyek bírósági eljárásban való közreműködése ellen vétót lehet emelni, de ennek megalapozottnak kell lennie (pl. rokoni vagy baráti kapcsolat vagy elfogultság gyanúja).
-
A bíróság elnöke dönt a keresetlevél elfogadásáról. Ezt követően kerülnek a perkérdés és a vitás pontok megállapításra, melyről az ítéletnek később szólnia kell. Ezután mindkét házasfelet megidézik és lehetőséget adnak álláspontjuk írásos kifejtésére. A perkérdés megállapításához azonban a feleknek személyesen nem kell megjelenniük.
A bizonyítási eljárás elsősorban a felek és tanúk személyes meghallgatásával történik. Ezen túlmenően azonban dokumentumok és egyéb bizonyítékok is előterjeszthetők.
-
A felperest személyesen hallgatják meg, és amennyiben lehetséges az alperest is, majd a tanúkat. A felek és a tanúk meghallgatása egyenként történik. A kihallgatásokról jegyzőkönyvet vesznek fel. Az érintettek vallomásukat eskü alatt teszik. Hamis eskü alatt csalással megszerzett házassági érvénytelenítés érvénytelen. Az emberek becsaphatók, de Isten, aki előtt a házasság köttetett, nem.
-
A bíróság köteles a méltányosság alapján az alperes meghallgatására. Amennyiben azonban az alperes ezt elutasítja, a bíró köteles távolmaradottnak nyilvánítani. Ettől kezdve az alperesnek nincs hatása a per lefolyására, saját tanúkat nem idéztethet meg és az iratokba nem tekinthet bele. Semmilyen perbeli cselekményről nem kell értesíteni, csupán az ítéletet kell közölni vele.
A konkrét ügy tárgyalása a felperes és alperes közreműködésével történik. Többnyire írásban folyik.
-
A bizonyításfelvételt követi a perközzététel: mindkét félnek joga van, amennyiben mindketten részt vettek az eljárásban, betekinteni az iratokba. Ezt követően mindketten kifejthetik álláspontjukat az egyes vallomásokról és iratokról, és további bizonyítási indítványt tehetnek.
-
Az iratbetekintési határidőt és a további indítványok megtételére nyitva álló határidő letelését követően elrendelik a perbezárást. Ezzel a bizonyítási eljárás formálisan is befejeződik. A felek ismételten kifejthetik álláspontjukat a keresettel kapcsolatosan.
-
Ekkor kapja meg a periratokat a kötelékvédő, hogy észrevételeit kifejtse: hivatalból mindent fel kell hozzon, ami értelmesen a házasság érvénytelenítése ellen szól. Észrevételeit megküldi a feleknek, akiknek joguk van ezzel kapcsolatosan álláspontjukat kifejteni. A zárszó a kötelékvédőé.
-
Ezt követően a három bíró egyedül tanulmányoza az iratokat. Mindegyik írásban rögzíti az üggyel kapcsolatos következtetéseit. Ezt követően gyűlhetnek össze ítélethozatalra.
Az ítéletet három bíró hozza. Az ítéletben fel kell tüntetni, a bíróság és a felek nevét, a per jellegét, a tényállást és az indoklást. A felek az ítéletet postán kapják meg.
Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha ugyanazok között a felek között, ugyanarról a kérésről, ugyanazon a jogcímen két egybehangzó ítélet
keletkezett és határidőn belül nem jelentettek be fellebbezést. Ezt az I. fokon eljáró bíróság végrehajtási határozatban közli a felekkel. Ez a határozat igazolja a perbeli
házasság érvénytelenségét. Egy új egyházi házasságkötés szándéka esetén ezt kell az illetékes plébánián
bemutatni.
Egy I. fokú pozitív ítélet esetén, azaz amennyiben a keresettel megtámadott házasság érvénytelensége igazolt ("constat"), kerülnek az akták (előírás szerint
20 napon belül) a fellebbviteli bíróságra.
- A fellebbviteli bíróság határozati eljárást folytat le. Arról dönt, hogy az előző fok pozitív ítélete minden további nélkül
megerősíthető-e.
- Amennyiben nem erősíti meg az előző fok ítéletét, azonnal bejelenti a fellebbezési eljárás megindítását, azaz az eljárás úgy folytatódik, mint egy fellebbezés után.
- Fellebbezés
- Az eljárás megnyitása
- Bizonyítási eljárás
- Az ügy tárgyalása
- A bíró ítélet
Fellebbezést egy ítélet ellen bármelyik fél benyújthat, aki hátrányosnak érzi maga számára az ítéletet, hogy a házasság érvénytelenségét megállapították vagy nem.
- A fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyik az ítéletet hozta. A jog erre az ítélet kézhezvételétől 15 napos határidőt szab.
- A fellebbezést a fellebbezési bíróságra kell továbbítani. A jog erre a fellebbezés benyújtásától 1 hónapos határidőt szab.
h.jog@jegyes.hu
Mindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen.
