Egy formális házassági per lefolyása

Egy elsőfokú eljárás öt lépésből áll:

A keresetlevelet bármelyik házasfél benyújthatja. Az eljárásért általában a házasságkötés helye szerinti vagy az alperes fél lakóhelye szerinti püspökség illetékes.

Egy nem katolikus perelheti a házasság érvényességét, ha olyan érdeke van, mely a katolikus egyházat érinti (pl. saját maga a katolikus egyházba való felvételét kívánja, vagy ha katolikus partnere van, akivel egyházi előírás szerint kíván házasságot kötni).

Minden félnek megvan a joga, hogy saját költségére ügyvédet vagy meghatalmazott képviselőt fogadjon. Az érintett féltől az illetőnek a nevére kiállított írásos meghatalmazással kell rendelkeznie. Az ügyvédnek a kánoni jog szerint jóhírűnek, katolikusnak, kánonjogi doktornak vagy ténylegesen hozzáértőnek és az illetékes püspök által engedélyezettnek kell lennie. Egy ügyvédnek az engedélyezés iránti kérelmet a megjelöltek igazolásával az illetékes egyházi hivatalhoz kell küldenie.

Az engedélyezett ügyvédek névsora itt elérhető.

Az eljárás megnyitása során a bíróság nem tekinthet el attól, hogy a korábbi partnert beidézze: mint alperest, tájékoztatni kell a perről és meg kell hallgatni.

A kereset benyújtását követően közlik a felekkel, mely személyek fognak a perben résztvenni. Minden esetben egy kötelékvédő is kijelölésre kerül, aki hivatalból a házasság érvényessége érdekében lép fel. Egyes személyek bírósági eljárásban való közreműködése ellen vétót lehet emelni, de ennek megalapozottnak kell lennie (pl. rokoni vagy baráti kapcsolat vagy elfogultság gyanúja).

A bíróság elnöke dönt a keresetlevél elfogadásáról. Ezt követően kerülnek a perkérdés és a vitás pontok megállapításra, melyről az ítéletnek később szólnia kell. Ezután mindkét házasfelet megidézik és lehetőséget adnak álláspontjuk írásos kifejtésére. A perkérdés megállapításához azonban a feleknek személyesen nem kell megjelenniük.

A bizonyítási eljárás elsősorban a felek és tanúk személyes meghallgatásával történik. Ezen túlmenően azonban dokumentumok és egyéb bizonyítékok is előterjeszthetők.

A felperest személyesen hallgatják meg, és amennyiben lehetséges az alperest is, majd a tanúkat. A felek és a tanúk meghallgatása egyenként történik. A kihallgatásokról jegyzőkönyvet vesznek fel. Az érintettek vallomásukat eskü alatt teszik. Hamis eskü alatt csalással megszerzett házassági érvénytelenítés érvénytelen. Az emberek becsaphatók, de Isten, aki előtt a házasság köttetett, nem.

A bíróság köteles a méltányosság alapján az alperes meghallgatására. Amennyiben azonban az alperes ezt elutasítja, a bíró köteles távolmaradottnak nyilvánítani. Ettől kezdve az alperesnek nincs hatása a per lefolyására, saját tanúkat nem idéztethet meg és az iratokba nem tekinthet bele. Semmilyen perbeli cselekményről nem kell értesíteni, csupán az ítéletet kell közölni vele.

A konkrét ügy tárgyalása a felperes és alperes közreműködésével történik. Többnyire írásban folyik.

A bizonyításfelvételt követi a perközzététel: mindkét félnek joga van, amennyiben mindketten részt vettek az eljárásban, betekinteni az iratokba. Ezt követően mindketten kifejthetik álláspontjukat az egyes vallomásokról és iratokról, és további bizonyítási indítványt tehetnek.

Az iratbetekintési határidőt és a további indítványok megtételére nyitva álló határidő letelését követően elrendelik a perbezárást. Ezzel a bizonyítási eljárás formálisan is befejeződik. A felek ismételten kifejthetik álláspontjukat a keresettel kapcsolatosan.

Ekkor kapja meg a periratokat a kötelékvédő, hogy észrevételeit kifejtse: hivatalból mindent fel kell hozzon, ami értelmesen a házasság érvénytelenítése ellen szól. Észrevételeit megküldi a feleknek, akiknek joguk van ezzel kapcsolatosan álláspontjukat kifejteni. A zárszó a kötelékvédőé.

Ezt követően a három bíró egyedül tanulmányoza az iratokat. Mindegyik írásban rögzíti az üggyel kapcsolatos következtetéseit. Ezt követően gyűlhetnek össze ítélethozatalra.

Az ítéletet három bíró hozza. Az ítéletben fel kell tüntetni, a bíróság és a felek nevét, a per jellegét, a tényállást és az indoklást. A felek az ítéletet postán kapják meg.

Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha ugyanazok között a felek között, ugyanarról a kérésről, ugyanazon a jogcímen két egybehangzó ítélet keletkezett és határidőn belül nem jelentettek be fellebbezést. Ezt az I. fokon eljáró bíróság végrehajtási határozatban közli a felekkel. Ez a határozat igazolja a perbeli házasság érvénytelenségét. Egy új egyházi házasságkötés szándéka esetén ezt kell az illetékes plébánián bemutatni.

Egy I. fokú pozitív ítélet esetén, azaz amennyiben a keresettel megtámadott házasság érvénytelensége igazolt ("constat"), kerülnek az akták (előírás szerint 20 napon belül) a fellebbviteli bíróságra.

  • A fellebbviteli bíróság határozati eljárást folytat le. Arról dönt, hogy az előző fok pozitív ítélete minden további nélkül megerősíthető-e.

  • Amennyiben nem erősíti meg az előző fok ítéletét, azonnal bejelenti a fellebbezési eljárás megindítását, azaz az eljárás úgy folytatódik, mint egy fellebbezés után.
Negatív ítélet esetén, azaz azaz amennyiben a keresettel megtámadott házasság érvénytelensége nem igazolt ("non constat"), fellebbezési eljárás következik magasabb-, másodfokon, mely öt lépésből áll.
  • Fellebbezés
  • Az eljárás megnyitása
  • Bizonyítási eljárás
  • Az ügy tárgyalása
  • A bíró ítélet
A fellebbezési eljárásban további vizsgálat csak korlátozottan lehetséges. Az eljárás végén ítélet születik.

Fellebbezést egy ítélet ellen bármelyik fél benyújthat, aki hátrányosnak érzi maga számára az ítéletet, hogy a házasság érvénytelenségét megállapították vagy nem.
  • A fellebbezést ahhoz a bírósághoz kell benyújtani, amelyik az ítéletet hozta. A jog erre az ítélet kézhezvételétől 15 napos határidőt szab.

  • A fellebbezést a fellebbezési bíróságra kell továbbítani. A jog erre a fellebbezés benyújtásától 1 hónapos határidőt szab.

h.jog@jegyes.hu

Mindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen.

Visszatérés a házassági per kezdőoldalra


© Minden jog fenntartva