Egyházjog a házasságról

 

Kedves Barátaink!

Az ember szabadon megválaszthatja milyen életállapotban kíván élni. Az esküvőn kimondott "igen" egy életre szól. Ezt sokszor elmondták, és jegyesoktatáson is elhangzik. De vajon belegondoltatok mit jelent ez? "Míg a halál el nem választ!" Embert próbáló feladat, bármennyire is szeretjük, elfogadjuk egymást. A házasságra való felkészülést komolyan kéne venni.

Az egyházi törvénykönyv (CIC) hogyan rendelkezik minderről? Mint tudjuk, a törvény nem ismerése nem ment fel.....

Ha valakinek házasságjogi kérdése támad, szívesen adunk tanácsot. Természetesen házasságjogi ügyek intézését h.jogkovácsunk nem vállalhatja fel, de a kérdezőt tájékoztatja, milyen iratokkal, kihez kell (vagy lehet) fordulni problémájával.

Sokszor merül fel a kérdés, mi a teendő, ha katolikus fél nem katolikussal kíván házasságot kötni. Összegyűjtöttük azokat az előírásokat, melyek katolikusok házasságkötésére vonatkoznak vallások különbsége esetén.

Akit a házasságjog kicsit jobban érdekel, nézze meg a fogalommagyarázatot!

A házasság elnevezéseiről részletesen ezen az oldalon találhatók részletek.

A házasságal kapcsolatos tilalmak.

 

II. János Pál pápa ,,Sacrae disciplinae leges'' kezdetű apostoli rendelkezése
(részlet)

"Mivel az egyház felépítésében társadalmi és látható szervezet is, szabályokra van szüksége, hogy láthatóvá váljék hierarchikus és szerves struktúrája, hogy az Istentől rábízott feladatoknak, különösen a szent hatalomnak és a szentségek kiszolgáltatásának gyakorlása megfelelő rendezést nyerjen, hogy a krisztushívők kölcsönös kapcsolatai szereteten alapuló igazságosság szerint alakuljanak, az egyes hívők jogainak biztosításával és meghatározásával, és végül, hogy a keresztény élet tökéletesebb megélésére irányuló közös kezdeményezések a kánoni törvények segítségével támogatást, erősítést és serkentést kapjanak.

Végül a kánoni törvények természetüknél fogva megkívánják, hogy megtartsák őket. Ezért a lehető legnagyobb gondot fordították arra, hogy a törvénykönyv hosszú előkészítése során a szabályok pontos kifejezést nyerjenek és szilárd jogi, kánoni és teológiai alapra épüljenek.

Mindezek után a megfontolások után azt kívánjuk, hogy az új kánoni törvényhozás hatékony eszközzé váljék, amelynek segítségével az egyház a II. Vatikáni Zsinat szellemében tökéletesedhet, és egyre inkább alkalmassá lesz a világban megvalósítandó üdvösséghozó feladatára.

Bizakodó lélekkel tárjuk fel mindenki előtt ezeket a meggondolásokat, amikor a latin egyház számára kihirdetjük az egyházi törvényeknek ezt a legfőbb gyűjteményét.

Adja Isten, hogy az öröm és a béke, az igazságosság és az engedelmesség legyenek ennek a törvénykönyvnek az ajánlói, és hogy amit a fő előír, azt a testben meg is tartsák.

Az isteni kegyelem segítségében bízva, Szent Péter és Pál apostol tekintélyére támaszkodva, biztos tudatában annak, amit teszünk eleget téve az egész világ püspökei kívánságának, akik velünk kollégiális érzülettel együtt dolgoztak, legfőbb hatalmunk alapján, ezzel a mostantól kezdve érvényes rendelkezésünkkel a jelen törvénykönyvet úgy, ahogyan összeállították és átdolgozták, kihirdetjük.

Elrendeljük, hogy a továbbiakban az egész latin egyház számára törvény erővel rendelkezzék, s megtartását rábízzuk az összes illetékes éber felügyeletére. Hogy pedig ezeket az előirásokat hatályba lépésük előtt mindenki megismerhesse és alaposan tanulmányozhassa, kijelentjük, hogy azok 1983 ádventjének első vasárnapjától kezdve nyernek kötelező erőt még akkor is, ha egyébként ellentétes intézkedések, rendelkezések vagy akár különleges, sőt egyedi említésre méltó kiváltságok vagy ellenkező jogszokások lettek volna érvényben.

Felszólítjuk tehát minden kedves fiunkat és leányunkat, hogy ezeket az előírásokat őszinte szívvel és jó szándékkal tartsa meg, abban a bizakodó reményben, hogy az egyház buzgó fegyelme felvirágzik és így a lelkek üdvösségének ügye is fellendül a Boldogságos Szűz Máriának, az egyház édesanyjának segítségével.

Kelt Rómában, 1983. január 25-én, a vatikáni palotában, pápaságunk ötödik évében."

 
 

VII. cím A házasság

I. fejezet A lelkipásztori gondoskodás és a házasság megkötését megelőző teendők

II. fejezet Az érvénytelenítő akadályok általában

III. fejezet Az egyes érvénytelenítő akadályok

IV. fejezet A házassági beleegyezés

V. fejezet A házasság megkötésének formája

VI. fejezet A vegyes házasságok

VII. fejezet A titkos házasságkötés

VIII. fejezet A házasság jogi következményei

IX. fejezet A házastársak különválása

X. fejezet A házasság érvényesítése

,,A szöveg eredete a Pázmány Péter Elektronikus Könyvtár --
a magyarnyelvű keresztény irodalom tárháza.''

Visszatérés a jogi kezdőoldalra

 

  h.jog@jegyes.hu 

 

Mindenki ötletét, tanácsát szeretettel fogadjuk a h.jog@jegyes.hu címen.


2002. november 10.

© Minden jog fenntartva